Bari Naplója

Van egy kis szállodánk Noszvajon a Nomád Hotel. Ahhoz épp elég nagy, hogy az egész családom napi 24 órában lekösse. A vendéglátás nem is olyan egyszerű, mint azt sokan gondolják és a családtagjaim sem :) Hát erről írok... www.nomadhotel.hu

Friss témák

  • Bari490: Kedves Virág! Tökéltes befogadók vagyunk! Szívesen örökbefogadjuk a bárányaidat! Nálunk elférnek... (2013.11.14. 08:51) A bárányok nyaralnak
  • Barchoba: Szia Bari! Olvastam a naplódat, és nagyon tetszik a Stílusos Vidéki Szállodák Baráti Szövetsége öt... (2010.08.27. 09:10) Amikor egy álom valóra válik
  • NyergesLovas: Szia Bari! Tomi vagyok , kissé pocakos, alig használt, 44! Várom a fényképeket!!!! (2010.04.28. 20:11) Vulkán történetek
  • HIBU: Szia Bari! Petya vagyok, minket Ági és Geri invitált le Hozzátok, most vasárnapra. Gratulálunk, e... (2010.04.06. 14:39) Vakond kaland
  • annamarie: Na hát, ilyen szakkommentátorral nem nehéz helyszínt választani... :-)) A Csutorás Pincészet reme... (2009.10.16. 12:41) Újraértékelnék: Bocsánat Szépasszony Völgy

Utolsó kommentek

  • Bari490: Kedves Virág! Tökéltes befogadók vagyunk! Szívesen örökbefogadjuk a bárányaidat! Nálunk elférnek... (2013.11.14. 08:51) A bárányok nyaralnak
  • Fiorella: Kedves Bari! Elég régi a bejegyzés... én is úgy jártam mint Te... volt egy, majd két bárányom, azt... (2013.11.13. 18:59) A bárányok nyaralnak
  • Barchoba: Szia Bari! Olvastam a naplódat, és nagyon tetszik a Stílusos Vidéki Szállodák Baráti Szövetsége öt... (2010.08.27. 09:10) Amikor egy álom valóra válik
  • grivesztábornok: (heee,Lui:this is the beginning of beautiful friendship------) (2010.07.22. 21:27) Amikor egy álom valóra válik
  • NyergesLovas: Szia Bari! Tomi vagyok , kissé pocakos, alig használt, 44! Várom a fényképeket!!!! (2010.04.28. 20:11) Vulkán történetek
  • Utolsó 20

Üres a ház...

2009.06.11. 19:43 | Bari490 | Szólj hozzá!

Nem biztos, hogy jó ötlet, ha egy szállodás ezt nyilvánoságra hozza, de olyan hihetelenül jó volt az a két nap. Nem is nagyon értjük , hogy történt, de így alakult.

Ráadásul a legjobbkor jött, mert már körmünkre égett a befőzés.Úgyhogy ment , ki merre látott, zölddiót, cseresznyét, meggyet meg az utolsó bodza virágokat szedni. Ide vonatkozó intelmeim : az csak úgy tűnik, hogy még eléred az ág végét anélkül, hogy belelépnél a csalánba!Hiába a kesztyű, a zölddió azon át is fog. Meggyet magozni fehér gatyában meg tiszta hülyeség. Különben is papucsban, rövidgatyában csak a nem normálisok és én mászunk fára.Gondolom az is mindenkinek megvan, amikor az ember légtornászokat meghazudtoló mozdulatokkal kikúszik az egyébként hajszálvékony ágra azért az egy szem cseresznyéért ( miközben több mázsa fog megrohadni a fán, mert nem tudjuk leszedni) De az az egy  annyira ígéretes. És még azt is el kell dönteni, hogy hova kerüljön? Kosár vagy gyomor? Nagy dilemma.... A végén pedig az a félelmetes érzés, hogy igen! Megvagy! Na, ilyenkor nagy elégedettségünkben rúgjuk fel a már majdnem teli kosarat.....

Lehetne ez a vidámabb része az egész hajcihőnek, mert ki az aki jobban szeret meggyet magozni, meg zölddiót szúrkálni? Valahogy most mégis úgy alakult, hogy kiültünk anyával a fűzfa alá a kosarinkkal és úgy, ahogy anno a lyányok a fonóban jól elcsacsogtunk magozás közben.

Ez annyira jól sikerült, hogy mikor már kész volt minden, kiültünk a hempergőbe egy üveg Nero d'avolával ( a magángyűjteményből 2002 évjárat, Sedára) és előkerült a családi legendárium. Ki hogy főzőtt be, kinek milyen volt a kamrája és rengeteget vihogtunk a régi sztorikon. Mint kiderült Magdi néni volt a tökéletes gazdasszony, Nagyi szegény nem tudott miből jó gazdasszony lenni, de a semmiből is csodákat tudott varázsolni, Licike viszont lusta volt :))))

Kicsit vicces, nosztalgikus érzéseim támadtak egy olyan kor iránt amiben nem is éltem. Valahogy akkor még volt stílusa az életnek  Asszem öregszem. Eljutottam abba a korba, amikor többre értékelek egy jó bodza szörpöt attól, hogy most itt ülhetek a net előtt és blogot írogathatok a nagy 21. században.

Csak, hogy mindenki érezze, idéznék pár sort abból a szakácskönyvből amiből befőzünk:

 

" Egy darab üvegbe zárt üvegátlátszóra finomított természet. Rubinok, topázok, smaragdok gyönyörű skálája. Ékszerkirakat. A hajdani Biedermayer délutánok, alkonyatba hanyatló, vanília szagú uzsonnák, fehér abroszos intim "Kávék" és kávéklatschok főcsattanója: Befőtt! Amelyre divatját gyilkolón ím rágázolt a teé dansant, a lakkczipőbe bújtatott tangó és Charleston "

ps: ha valaki tudja mi az a kávéklatsch, azé tudassa....

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bari.blog.hu/api/trackback/id/tr821179587

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása