Mostanában ezt szotuk mondani, amikor valaki rákérdez, hogy hova lettek a barik. Tavaly ilyenkor még beborították a házat. Gyakorlatilag mindenhol volt egy -egy báránynak álcázott tárgy.

Erről bevillan egy beszélgetés itt a recepción.

- Ez olyan vicces itt nálatok Bari, hogy ilyen random módon midenhol felbukkan egy bárány- jegyezte meg Patricia, majd szórakozottan kinyitott egy álfaberzsé tojást, amiből egy bárány formájú gyertya mosolygott rá.

-Drágám, ez egyáltalán nem random. Ezek mindenhol ott vannak...- mutatott rá István a férje, majd olvasta tovább az újságot....

Fontos tudni, hogy én soha életemben nem vettem magamnak egy barit sem. Az összes ajándék és ettől mindegyik igazán értékes, hiszen sok ember számára ha azt hallja, hogy bari már nem a bájos gyapjú gombóc jut eszébe, hanem én, vagy ha meglát egy báránnyal díszített valamit, akkor én ugrok be neki, vagy hogy akkor minden ami bárány az én vagyok, vagy akkor most mi van?

Na, gondolom ebből a kicsit már személyi kultuszba hajló irányzatból lett elege anyának, amikor összepakolta a téli felújítás után az összes barit és száműzte őket a szobámba.

Persze nincs ok a pánikra, az újonnan érkezők és valahogy a régiek is szivárognak vissza, de még nincsenek jelen mindenhol...

Sőt arra is gondoltam ár , hogy kéne csinálni egy Bari kiállítást. Még keresem a helyszínt, meg azt hiszem ahhoz még szükség lenne egy-két barira.... Ugye mindenki érti?