Nem, ez nem a legújabb csomagajánlatom, hanem én vettem részt rajta. Az Egri Borút Egyesület szervezésében kb. 20-an voltunk részesei az oktatásnak. A cél a kultúrált borfogyasztás szakmai megalapozása. Azaz nehogymá a vendég többet tudjon a borról , mint mi. Fantasztikus kezdeményezés szerintem, ráadásul maga az oktatás is nagyon színvonalas és érdekes volt.
Én vagyok olyan szerencsés, hogy rengeteg pincészetet végigjártam ( és ittam ) már, sőt sok borászt ismerek személyesen, de a tanulóimtól tudom, hogy a vendéglátóipari iskolában egyelőre ott tartunk, hogy van vörös bor meg fehér bor... Rozéról már szó sem esik. Mindez Egerben! / Azt azért nem zárom ki , hogy a tanulóim esetleg hiányoztak valamilyen okból kifolyólag a rozés óráról, de amikor én próbáltam némi képet alkotni a fejecskéjükben a helyről ahol élnek,nagyon nagy kerek szemekkel néztek rám/
Mondjuk az "osztály" azért nem csak úgy véletlenszerűen lett összeszedve. Szerintem én voltam az egyetlen szakképzetlen borpincér a csapatban. Ezt látványosan be is bizonyítottam egy palack kinyitásával. Életemben 2x használtam "drékót". Ez volt a második eset. Asszem mindenki látja maga előtt a képet.... Lányos zavaromban aztán már a többi kötelező showelemet is elég hanyagul kezeletem. Valszeg az összes hibát elkövettem amit lehet, így rajtam azonnal be lehetett mutatni a "Hogyan ne bontsunk bort a vendégnek" című fejezetet. Számomra a legtanulságosabb azonban az volt, hogy a saját kóstoló poharamba nem csak egy jelképes menyiséget öntöttem, ahogy az a nagy könyveben meg vagyon írva, hanem ahogy azt én itthon a gyakorlatban csinálom...úgy egy pohárnyit:))) és közben viccesen éreztem magam, ahogy kicsit meghajolva bemutatom a bort és nem a pult vagy az asztal szélén ülök és csacsogok....
Úgyhogy most gyakorolhatok éjt nappalá téve, mert rendes papírom van róla, hogy tudok dugót húzni.
Utolsó kommentek